A boszniai magyarok közös kirándulása
Az 1956-os forradalom emlékének alkalmából a Szarajevói Polgári Egyesület kirándulást szervezett Konjicba, ami egy nagyszerű alkalom volt, hogy a térségben élő magyarok találkozhassanak egymással.
Muratović Irma, a Szarajevói Polgári Egyesület elnökasszonyának szervezésében, már hagyományosan október 8-án találkozhattak egymással a boszniai magyarok. A kiránduláson a szarajevói magyarok mellett nagy számban ott voltak még a banja lukai Magyar Szó Egyesület tagjai, elnökasszonyukkal, Milivojević Irénnel, az EUFOR boszniai kontingensében szolgáló magyar katonák, Sáfár dandártábornokkal az élen, valamint a Szarajevói Magyar Nagykövetség képviselői.
Konjic község Hercegovina északi hegyei között található, és a Neretva folyó szeli ketté a várost. A régi hatlyukú híd, mely 1682-ben épült, Boszniát és Hercegovinát köti össze, és az Oszmán Birodalom egyik legszebb hídja közé sorolható, a mosztári Régi híd, és az Ivo Andrić által megírt híres visegrádi híd mellett. Konjicban található a mára már jól ismert Tito bunker, amely a közös kirándulás egyik állomása volt. A titkos bunker 1953 és 1979 között épült azzal a céllal, hogy akár egy atomtámadás esetén biztonságba tudja helyezni az akkori Jugoszlávia elnökét, hozzátartozóit, és a hozzá legközelebb álló 350 személyt, illetve hogy hat hónap zavartalan életet biztosítson nekik. A 90-es évekig ez a rejtekhely szigorúan titkos volt, és csak ezután került nyilvánosságra, valamint vált látogathatóvá.
Találkozónk a bunker látogatásával kezdődött, amikor is körbesétáltunk alagútjain, és bennünket is beavattak az ott történtek részleteibe. Izgalmas volt látni az elnököt védelmező katonák munka körülményeit, szálláshelyeit illetve azt a kiépített, a korhoz képest modern rendszert, mely lehetővé tette a 300 méter mélyen fekvő bunkerben lévő életet. Végül lehetőségünk adódott megtekinteni Tito elnök és feleségének rezidenciáját is, mely gyönyörű diófa bútorból készült.
A kirándulás után mindnyájan a Neretva partján lévő vendéglőbe érkeztünk, ahol kezdetét vette az ünnepélyes ebéd. Az egybegyűlteket meleg szavakkal köszöntötték az egyesületek elnökasszonyai, és kiemelték a találkozó fontosságát. Gulyás Leonóra, a Szarajevói Magyar Nagykövetség konzulasszonya is köszöntötte a résztvevőket, valamint megemlékezett az 56-os forradalom névtelen áldozatairól, és hősies tetteikről, amelyek hozzájárultak a mai demokratikus, modern Magyarország létrejöttéhez. Hogy a megemlékezés egyben ünneppé is váljon, az egyesületek elnökasszonyai közösen szelték fel az ünnepi tortát. A nap további része kellemes társalgással telt el. A konjici kirándulásunk remek alkalom volt, hogy még inkább összehozza a térségben élő magyarokat.
Zajednički izlet mađara iz Bosne i Hercegovine
Povodom obeležavanja godišnjice revulicije 1956., Mađarsko Udruženje Građana Sarajevo organizovao je izlet u Konjic, koja je bila sjajna prilika da se ponovo sretnu oni mađari koji žive u regiji.
U organizaciji Irme Muratović, predsednice Mađarskog Udruženje Građana Sarajevo, bosanski mađari su se tradicionalno sreli 8. oktobra. Na izletu pored mađara iz sarajeva, u velikom broju su došli i članovi banjalučkog Udruženja Magyar Szó, sa njihovom predsednicom, Irenom Milivojević, zatim bili su tu i mađarski vojnici koji su služe u Bosni i Hercegovini, na čelu sa brigadnim generalom Šafar i predstavnici Sarajevske Mađarske Ambasade.
Konjic je naselje i središte istoimene općine na krajnjem sjeveru planinske Hercegovine, u centralnom dijelu Bosne i Hercegovine, u kotlini sa obje strane rijeke Neretve i oko ušća Neretvine pritoke Trešanice. Stari most u Konjicu na rijeci Neretvi se smatra tačkom gdje se Hercegovina spaja sa Bosnom. Podignut je 1682. godine. Most je bio izgrađen od kamena i imao šest lukova. Spadao je u red najljepših mostova iz Osmanskog perioda u Bosni i Hercegovini, zajedno sa mostarskim Starim mostom, trebinjskim Arslanagić mostom i ćuprijom na Drini, to jestmostom Mehmed-paše Sokolovića u Višegradu. U Konjicu se nalazi i sad već dobro poznati Titov bunker. Ovaj bunker godinama je bio dobro čuvana tajna. Građen je u tajnosti od 1953. do 1979., pod nazivom DO ARK da bi se u slučaju atomske katastrofe tu sklonili Tito i njegovih 350 najbližih suradnika. Ovaj impozatni prostor, betonske masovne konstrukcije, leži na oko 6.500 metara kvadratnih prostora i oko 300 metara dubine ispod površine zemlje.
Naš susret je počeo sa posetom Titovog bunkera, gdje smo posetili prostorije tunela, i saznali tajne detalje. Bilo je uzbudljivo vidjeti radne uslove vojnika koji su štitli predsednika Tita, njihove sobe, i svu tu modernu tehniku pomoću kojeg je omogućen nesmetani život na dubini od 300 metara. Na kraju smo imali priliku da pogledamo rezidenciju predsednika Tita i njegove supruge.
Nakon obilaska bunkera svi smo otišli u jedan restora na obali Neretve, gde je počeo svečani ručak. Okupljene su toplim rečima pozdravile predsednice udruženja i naglasili važnost ovog susreta. Leonora Guljaš, konzul Sarajevske Mađarske Ambasade, takođe pozdravila prisutne i prisetila se žrtava '56. revolucije i njihovih herojskih dela, koji su doprinijeli nastanku današnje demokratske, moderne Mađarske. Posle ručka izneta je i prazniučna torta koju su, u znaku dobrog prijateljstva i sloge, zajedno zasekli predsednice udruženja. Ostatak dana je prošao druženje i ugodnim razgovorima. Ovaj izlet u Konjic je bila odlična prilika da se mađari iz regije još više zbliže.