top of page

Találkoztunk, barátkoztunk, emlékeztünk... Tisztelet az ’56-os hősöknek Szarajevóban is



Október 15-én Bosznia-Hercegovina két magyar szervezete Szarajevóban találkozott. A Banja Luka-i Magyar Szó és a szarajevói HUM Magyar Polgárok Egyesületének tagjai nagy örömmel üdvözölték egymást, hiszen ritkán látjuk egymást. Kedves vendégeinket legelőször egy belvárosi körsétára invitáltuk.

A Miljacka folyó partján található a Despić-ház (helyi nyelven: Despića kuća), amely ma múzeumként fogadja látogatóit. Az épület egykor egy tehetős boszniai szerb család rezidenciája volt, a legrégebbi részei még a 17. században épültek. Az itt található szobák betekintést adnak a város történelmébe, stílusainak változásába, hiszen különböző korokban építették őket. Idegenvezetőnk nagyon sokat mesélt a ház és a szobák történelméről, amit mindenki nagy érdeklődéssel hallgatott végig. Érdemes utánaolvasni ennek, a Wikipédián is részletes leírást találhatunk róla. (link: https://hu.wikipedia.org/wiki/Despi%C4%87-h%C3%A1z).


Sétánk következő állomása a Svrzo-házhoz (helyi nyelven: Svrzina kuća) vezetett, ahol már vártak bennünket. Eredetileg ez a ház is a 17. században épült, s habár leégett a század végén, később újjáépítették. A Svrzo-ház egy muzulmán nemesi család rezidenciája volt, és egyike a kevés fennmaradt régi bosnyák udvarházaknak Szarajevóban. Bővebben erről itt olvashatnak: https://hu.wikipedia.org/wiki/Svrzo-h%C3%A1z.

A Ćurčica-domb oldaláról lesétálva eljutottunk Szarajevó szívébe, és az óvárosi piacon, a Baščaršiján bolyongtunk, nézelődtünk, vásároltunk, alkudoztunk, majd megpihentünk egy finom bosnyák kávé mellett.

Délutáni programunkra megérkezett a többi vendégünk is. Jelenlétével megtisztelt bennünket Pósa Krisztián, Magyarország bosznia-hercegovinai nagykövete, valamint a nagykövetség, a butmiri EUFOR és NATO Parancsnokság képviselői.

A közös vacsora előtt Muratović Irma, a HUM Magyar Polgárok Egyesületének elnök asszonya üdvözölte a jelenlévőket, hangsúlyozva az ’56-os hősökről való megemlékezés fontosságát.

Pasity-Juhász Éva, a HUM Magyar Polgárok Egyesületének alelnöke először a Banja Lukáról érkezett vendégeinket köszöntötte, és elmondta, hogy az eddigi közel 20 éves együttműködés során most először került sor egy szarajevói találkozóra. Beszédében rámutatott, hogy 1956 szelleme a mai napig bennünk él. Az ’56-os hősök mindannyiunk példaképei lehetnek, mert a hit, a szeretet és az önfeláldozás hiányzik a XXI. századból. Gondoljunk csak arra, hogy a hatalmas túlerővel szemben fiatalok, egyetemisták harcoltak a szabadságért. Az egyik legnagyobb magyar hős Wittner Mária volt, akit pont egy nappal a találkozónk előtt, október 14-én helyeztek végső nyugalomra.



Pósa Krisztián, Magyarország bosznia-hercegovinai nagykövete külön megköszönte, hogy az itt élők megtartották magyarságukat, a magyar nyelvet, a magyar kultúrát. Kiemelte: az, amit a bosznia-hercegovinai magyarság átélt, igazából kétszerese annak, amit a magyarság egykoron átélt a XX. század folyamán. Ez az ország kétszer szakadt el az anyaországtól, először az I. világháború után, majd (nem az anyaország viszonylatában, de) elszakadt a tömbmagyarságtól is a legutóbbi délszláv háború idején.

Végül elmondta, hogy köszönet illeti azokat a magyarokat, akik a boszniai Szerb Köztársaságból érkeztek, és azokat is, akik megszervezték ezt a szép összejövetelt, bebizonyítva, hogy a magyar nemzet egy, bárhol is élünk a világon.

Milivojević Irén, a Banja Luka-i Magyar Szó elnök asszonya nagy örömét fejezte ki, hogy újra találkoztak a két egyesület tagjai. Büszkén hangoztatta, hogy a Bosznia-Hercegovinában élő magyarok Új Dobos című folyóirata eljutott a budapesti Országos Széchényi Könyvtárba és a Szarajevói Városi Könyvtárba is. Ezzel megmutatjuk, hogy léteznek magyarok Európa ezen térségében is – nyomatékosította.



Dr. Hajós Dezső ezredes, helyettes nemzeti rangidős megköszönte a meghívást az EUFOR Parancsnokságban szolgáló magyar katonák és a NATO Parancsnokság nevében, hozzátéve: az, hogy az itt élő magyarok körében vehetnek részt az 1956-os megemlékezésen, erőt ad nekik, hiszen az évek óta tartó kiváló kapcsolatot tovább ápolhatják béketámogató munkájuk mellett.

A finom vacsora után a nagykövetség desszertként egy gyönyörű tortával lepett meg bennünket, melyet ezúton is nagyon szépen köszönünk minden kedves vendégünk nevében.



A szombat estébe nyúló beszélgetések, a sok nevetés és a lehetőség, hogy együtt lehettünk, megerősített bennünket magyar identitásunkban. Külön öröm számomra, hogy a közeljövőben Banja Luka-i barátaink online bekapcsolódnak a magyar nyelvoktatásba, hogy ezzel is továbbfejlesszék eddigi tudásukat.


Támogatók: Magyar Kormány, Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alap.


Szöveg: Váradi Tünde


Fotók: Esztella Hadžikadunić és Váradi Tünde





Comments


bottom of page