A 19-20. század fordulóján tömegek vándoroltak ki az Osztrák-Magyar Monarchia területéről. Elsősorban az Egyesült Államokba, ám jelentős számban indultak a környékbeli területek felé is köszönhetően az alacsony földáraknak. A századfordulón Boszniában több ezer magyar élt. A huszadik század elején élénk magyar élet zajlott az annektált

területen, magyar iskolák, kulturális egyesületek működtek Szarajevóban, Mostarban, Brckóban, Zavidovícin. 

 

A napjainkban itt élő magyarság szinte kivétel nélkül vajdasági vagy drávaközi gyökerekkel rendelkezik. A Jugoszláv időkben sokan érkeztek továbbtanulás vagy munkavállalás céljából. Mivel Szarajevóban számos népcsoport megtalálható, így könnyen beilleszkedtek. Sajnos a kilencvenes években bekövetkező délszláv háború miatt a magyarok nagyrésze elhagyta az országot és csak töredékük tért vissza.

 

A délszláv háború kezdetéig a Boszniában élő magyaroknak nem volt szervezete, ugyan barátilag tartották egymással a kapcsolatot, de nem volt szervezett magyar élet. Azonban a háború mindent megváltoztatott, hiszen a nehézségeken csak összefogással lehetett keresztülmenni. Ennek következtében alakult meg a HUM, amely a Mađarsko udruženje građana nevet kapta. A szervezet az ostrom három esztendeje alatt próbálta segíteni a városban rekedt magyarokat. A háború után eredeti célját meghaladva egy kulturális egyesületté alakult, amely kitartóan próbálja megtartani a magyar kultúrát és megismertetni azt másokkal. Az 1997-ben nyílt szarajevói magyar nagykövetséggel kítűnő kapcsolata van a közösségnek köszönhetően annak is, hogy számos tagjuk dolgozott is a nagykövetségen. Továbbá a Boszniában szolgáló EUFOR magyar kontingensével is szoros kapcsolatot ápolunk.