Levél Szarajevóból

Majd 20 év elmúltával újra üdvözöllek benneteket, régen, nagyon régen Boszniából elszármazott honfitársainkat. Tulajdonképpen, mi „két irányú” honfitársak vagyunk: a ti őseitek Boszniából indultak, és Pogányba (Magyarországra) érkeztek. A mi őseink, vagy épp saját magunk, a Kárpát-medence magyarlakta területeiről jöttünk Boszniába, és most itt élünk.

Így nem is csoda, hogy a kilencvenes évek végén, közvetlenül az a szörnyű háború után, a ti falutok és polgármesteretek sietett segítségünkre, hogy gyerekeink több éves teljes bezártság után (sőt, nem tartom túlzásnak leírni – több éves fogság után), először utaztak külföldre – hozzátok! Nemcsak külföldre: először hagyták el Szarajevó városát és utaztak Bosznia keretein belül is. Emlékszem, az egyik gyerek az autóbuszban a boszniai Tuzla város közelében (kb.120 km Szarajevótól) azt mondta, hogy olyan hosszan utazunk már, hogy a világvégére érünk. Hogyne lett volna neki az út hosszú, amikor addigi életében még Szarajevót sem járhatta be szabadon, hátmég Bosznia és Hercegovinát vagy Magyarországot?

Az akkori tizenéves gyerekek ma harmincas fiatal emberek. Sajnos, nagyon kevesen maradtak itt Szarajevóban, mert nálunk a munkanélküliség hatalmas (átlag: 45%, harmincéves korig számítva pedig 65% körül mozog). Ezt ti el sem tudjátok képzelni – ahogy 20 évvel ezelőtt sem tudtátok, milyen óriási jelentőségű a segítségetek egy autóbusznyi gyerek számára, akik életükben először találkoztak egy „normális” nép (közösség) képviselőivel és egy „normális” ország képével. Akkor még Szarajevó romokban hevert, vizünk, áramunk sem volt rendszeresen, a hegyekbe (természetbe) menni nem lehetett az aknák miatt. Béke volt már – de nem „normális” élet.

Tőletek a „normális élet” képét, képzeletét kapták meg. Tudtátok ti ezt akkor? Tudtátok-e, tudjátok-e ma, milyen óriási jelentőségű dolog ez? Lehet, hogy gyerekeink egy kicsit furcsán viselkedtek akkor, de biztosan megértitek ezt, ha elgondolkoztok azon, hogyan is éltek ezek a gyerekek a pogányi nyaralás előtt? Ez a pogányi nyaralás mérföldkővé – választóvonallá vált életükben a háború és béke között. Ma, az internet korszakában, mi szarajevóiak is kapcsolatban vagyunk az egész világgal, de 20 évvel ezelőtt, internet és mobitel nélkül is mi egymásra találtunk, és ti segítettetek nekünk. Köszönjük!

HUM – a szarajevói magyar egyesület nevében:

Pasity-Juhász Éva

Szarajevó, 2015.06.22.