top of page

Március 15-e Szarajevóban/15. mart u Sarajevu

A HUM Magyar Polgárok Egyesületének termeiben a szarajevói magyarok megemlékeztek az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. Az itt élő magyar közösség számára minden magyar nemzeti és vallási ünnep egy különleges alkalom: nem csak a találkozások miatt, hanem a nemzeti öntudat erősítése miatt is. Egy-egy ilyen ünnepen, megemlékezésen ill. közös kiránduláson mindenki feltöltődik és erőt kap a magyarnak maradáshoz.

Az egyesület ezúttal március 12-én ünnepi ebédet szervezett és megemlékezett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történéseiről. A szervezetnek az is fontos, hogy a kicsi gyerekek is jól érezzék magukat ebben a környezetben, és kellemes emlékük maradjon a magyarok által megrendezett eseményekről. Azért, hogy ne legyen ez az alkalom túlságosan komoly számukra, rájuk is gondoltak a szervezők. Míg az egyesület egyik termében az idősebbek történelmi előadást hallgatták, addig a másik helyiségben a gyerekek vidáman kézműveskedtek és énekeltek.

Az előadást egyik tagunk, Hadzibegic Vedad tartotta. Ő részletesen elmondta a forradalom előzményeit, beszélt magáról a forradalomról, Petőfi Sándor szerepéről, Kossuth Lajos fontosságáról és tevékenységéről, ill. más jelentős részletekről, melyeket az egyesület tagjai újnak tartottak. A gyerekekkel Szabó Mehic Kornélia kézműveskedett, és ez alkalommal a dekupázsolás és a festés fortélyait tanulhatták meg és élvezhették. Ezután Bezzeg Gyula ösztöndíjasunk és barátnője, brácsán és hegedűn néhány magyar gyerekdallal kedveskedtek a kicsiknek és meglepetésünkre a fiatalok el is énekelték ezeket a dalokat.

A bőséges és jóízű ünnepi ebédről egyesületünk elnökasszonya, Muratović Irma és elnökhelyettesünk, Pašić-Juhász Éva gondoskodtak. Azt hiszem mindannyiunk nevében mondhatom, hogy ezek az alkalmak rendkívül fontosak számunkra. A tagok idejüket nem sajnálva időről-időre összegyűlnek, hogy törődjenek egymással, ápolják ezeket a helybéli magyar kapcsolatokat. Nemzeti ünnepeink által, mint amilyen a márciusi megemlékezés is, hazaszeretetüket és identitásukat is ápolhatják.


U prostorijama Mađarskog Udruženje Građana-HUM sarajevski mađari su se prisetili revolucije i borbe za slobodu godine 1848-49. Za ovu zajednicu svaki mađarski nacionalni ili verski praznik je jedna posebna prilika: ne samo zato što je to prilika da se sretnu, nego je to prilika i za jačanje nacionalnog identiteta. Na svakim od ovakvih susreta, praznika, zajedničkog izleta svi članovi se napune pozitivnom energijom koja im daje snagu za čuvanje tradicije, jezika i kulture.

Ovaj put udruženje je 12. marta organizovao praznični ručak u znaku prisećanja na događaje iz 1848-49. godine. Veoma nam je bitno da se u ovakvim prlikama i najmlađi članovi osećaju dobro i da imaju prijatne uspomene na događaje koje organizuje udruženje. Zbog toga, da ovo slavlje ne bude previše ozbiljna za njih, organizatori su mislili i na njih. Dok su u jednoj od prostorija udruženja stariji članovi slušali istorijsko predavanje, u drugoj prostoriji deca su se bavili rukotvorinama i veselo pevali.

Istorijsko predavanje za starije je držao jedan od naših članova, Vedad Hadžibegić. On je detaljno ispričao antecedense revolucije, govorio je o samoj revoluciji i o borbi za slobodu, o ulozi Šandora Petefija, o značaju Lajoša Košuta, odnosno o drugim bitnim i interesantnim detaljima koje su članovi udruženja možda prvi put čuli. U drugoj prostoriji sa decom se bavila Kornelija Sabo Mehic, isto članica udruženja. Oni su učili tehniku dekupažiranja i bojenja, a nakon toga naš stipendista Đula Bezeg i njegova devojka na violi i violini odsvirali su nekoliko dečijih pesama, koje su, na naše iznenađenje, deca i otpevala.

Bogat i ukusni praznični ručak su pripremili predsednica i zamenica predsednice udruđenja Irma Muratovic i Pašić-Juhász Éva. Mislim da govorim u ime, svih, da su ovakve prilike veoma bitne za nas. Naši članovi, ne žaleći svoje vreme, se sastaju da se brinu o jedno drugome i da neguju ova prijateljstva. Kroz ovaj nacionalni praznik oni neguju svoj identitet i ljubav prema otadžbini.


bottom of page